Elképesztő villámparádé Nagyváradon

 

A 2013-as konvektív szezon igen korán (március 8.) és látványosan kezdődött itt Nagyváradon. Március 19-én egy zivatarlánc (squall line) is érintett minket, majd március utolsó napján az első esti zivatar zárta a korai nyitányt. A folytatás már sokkal gyengább volt: április és május alig hozott zivatart, azok is gyengék voltak. Folyamatos balszerencse tett próbára: legalább 10-12 kitűnő helyzet maradt teljesen kihasználatlanul, elképesztő pechsorozatot produkálva. Egy teljes hónapig csapadék sem esett, majd minden "ziccer" kimaradt, elkerült, "bedöglött", átugrott... A június már sokkal jobban indult! Egy bárikus mocsár-helyzetben, június 8-án egy remek esti villámshow-t követően, június 10-e meghozta az elmúlt évek talán leghevesebb villámtevékenységével járó zivatarjait!

Elképesztő mennyiségű és erejű lecsapó (felhő-föld villám, angolul cloud to ground, CG) villámot sikerült megfigyelnem és megörökítenem. A heves villámtevékenység mellé intenzív záporok társultak, időnként 1-2 cm-es jégszemekkel. Meglepő módon a megfigyelési pontban nem tapasztaltam erős szelet, csak átmeneti gyenge szélerősödést. Talán éppen emiatt félelmetes morajlás, robajok, majd éles csattanások, sőt "detonációk" kísérték a villámcsapásokat. A több hullámban érkező heves zivatarokért egy nyugat felől közeledő troposzférikus teknő és az ennek az előterében húzódó frontrendszer volt a felelős. Ezek előterében markáns melegadvekció volt megfigyelhető, majd egy meleg, nedves szállítószalag (MNSZ) is kiépült. A teknő közeledtével, több nagytérségi emelőhatás is támogatta a heves konvekciót: hidegadvekció, fokozódó örvényességi advekció, továbbá egy jet által kiváltott magassági divergencia. A déli, kora délutáni órákra tekintélyes mennyiségű labilitás halmozódott fel a környékemen (a GFS 1600-1800 J/kg-os CAPE-t, -5, -6 fokos Lifted Indexet és magas Thompson értékeket várt, fejlett konvergenciával talajszinten és megtámogatva a számos emelőhatással, amelyek közül talán az örvényesség volt a legfontosabb mozgatórugó). A magas labilitás mellé kellő nedvesség is társult, magas kihullható vízmennyiséggel. Tehát minden adott volt heves zivatarok kialakulásához, ezért a szupercella.hu kiadta az idei első 2-es konvektív előrejelzését. Sajnos az Estofex ezen a napon nem adott ki előrejelzést, de minden bizonnyal ők is 2-es szintű előrejelzéssel rukkoltak volna elő a térségemre. A modellek részben támogatták egy vonalas zivatarrendszer kiépülését is (squall line), végül ez csak részben valósult meg. A zivatarcellák először magányosan, majd kisebb csoportokba rendeződve jelentek meg. Az idő múlásával az egyre erősebb gócok kezdtek összeállni, majd a kora esti órákra már kisebb zivatarrendszerek (MKR-ek, angolul MCS-ek) alakultak ki.

Nagyváradot még a kezdeti fázisban érték el a zivatarok. Az első cellák a kora délutáni órákban alakultak ki, tőlem délnyugatra. Hamarosan egy igen masszív cella haladt el a város melett, amelyik felhőszakadást, jégesőt és szélviharokat okozott alig 10-15 km-re tőlünk nyugatra, majd északnyugatra. Az elkerülő cella igen masszív csapadékfüggönnyel rendelkezett és már ebből is láttam néhány távoli lecsapót. Rövid szünet után, délnyugati irányban friss keletkezés indult meg. Percek alatt kialakult egy masszív zápor, amelyik közeledve zivatarrá fejlődött. Ez a cella is elkerült nyugati irányba, de már közelebb, mint az előző (kb. 8-10 km-re). Ahogy fejlődött és elhaladt mellettem, úgy egyre több lecsapó villámot produkált. Közben a cella délkeleti ágán új keletkezés jelent meg, amelyikből perceken belül erős zápor zúdult a városra. Rövid ideig felhőszakadás-szerű intenzitással záporozott. A zivatar hamar elvonult, mögötte újabb zápor jelent meg, szintén délnyugat felé. Ez a zápor is az előző útvonalát követte. Közben délkelet felől is záporok közeledtek. A csapadékfüggöny egyre csak hízott, majd beindult a lecsapó-gyár: 30-40 másodpercenként dobott egy lecsapót. Az eloszlásuk elég változatos volt, sok villám a csapadékmentes felhőalapon át csapott le. A cella előszőr a külvárost szórta meg villámokkal, majd ahogy közeledett, egyre inkább az épületeket vette célba. Hamarosan két tűz közé kerültem, emiatt jobbról is, balról is kaptuk a telitalálatokat. A délnyugati cella elkerült ügyan, de a délkelet felől érkező már elkapott. Ezekből voltak a legerősebb és legközelebbi lecsapók. 4-5 percen keresztül kb. 10-12 igen közeli (1-2 km-en belüli) találatot kaptak a környező tömbházak. A legközelebbi lecsapó mögöttem vágott be, alig 200 m-re! De további, legalább 10-15 db. 1 km-en belüli lecsapót számoltam, ezekből sokat sikserült is megörökíteni. Sokszor párosával érkezett az égi áldás, de van olyan képkocka, amelyiken 1/25 mp alatt (0,04 mp) három(!!!) istennyila vágott be! A durvulat után újabb rövid felhőszakadást kaptunk, 1-2 cm-es jégszemekkel megspékelve. Rövid időre teljesen eltűnt a város. És engem még úgymond a "gyengébb" rész kapott telibe, ugyanis a város keleti részén (főleg a dombokon) olyan felhőszakadás volt, hogy a beszámolók szerint, félméteres víz hömpölygött a lejtős részeken/utcákon (kisebb villám-árvíz). Még ekkor sem volt vége, ugyanis amint elvonult a zivatar, dél felől újabb vihar közeledett. Jó szokásához híven ez is szinte csak lecsapókat produkált (aznap alig láttam felhő-felhő villámot). A gyors cellaáthelyeződés miatt hamarosan ez is elkapott, de a villámtevékenység már jelentősen legyengült mire átvonult. Pár percre újfent eltűnt a város, de közeli találat ebből a cellából már nem született. Ezután gyengült a konveckció, a cellák egyre inkább beágyazódtak, majd fokozatosan felvették az MKR-ek tulajdonságát, vagyis kiterjedt, de gyenge (vagy közepes) csapadékot adtak, elszórt villámtevékenységgel. A délutáni majd féltucatnyi heves zivatar gyakorlatilag felemészetette az összes energiát, ezért a kora este érkező gyenge squall line pont ott "döglött be", ahol a délutáni zivatarok kialakultak. Természetesen a "bedöglést" is 2-3 hatalmas lecsapó jelezte, majd teljesen megszűnt a villámtevékenység...

A nap mérlege több száz megfigyelt és kb. 60-80 megörökített lecsapó. Két fényképezőgéppel videóztam (HD módban), majd kinyertem a képkockákat (screen capture). Sajnos a CMOS szenzoros -amúgy kiváló gépem- alig csípett el náhány villámot, ill. a "rolling shutter" miatt teljesen szétesett a kép. Főleg a közeli, rövid és/vagy nagy energiájú lecsapókkal nem boldogult. Szerencsére egy másik géppel is videóztam, ami ugyan sokkal régebbi jószág, de CCD szenzoros, ami tökéletesen alkalmas villámok videózására. Ez a kis kompakt gép kapta el a leglátványosabb és legközelebbi lecsapókat. Ezekből és a másik gép által elkapott néhány lecsapóból következzen most egy lélegzetelállító válogatás, amihez kellemes nézelődést kívánok!
 

Mondanom sem kell, hogy hatalmas élméy volt egy panelház 11-ik emeletéről végigkövetni és megörökíteni az eseményeket. Mivel alig volt szél, gyakorlatilag mindegyik lecsapó hangját tisztán lehetett hallani. A többszörös, illetve a dupla és tripla lecsapókat leszámítva, elég pontosan meg lehetett becsülni a földet érésük távolságát (330 m/s). Néhány villám becsapási helyét pontosan be is mértem, de a legtöbbnél csak becsülni tudtam a távolságot és a helyet.

Három napon belül 2 heves lecsapózással járó zivataros napon vagyok túl, amire tavaly július óta már nagyon vágytam! :) Remélem nektek is tetszett a beszámoló, mert hamarosan hozom a videós összefoglalót is...