Májusi eső aranyat ér!
Az előző napi vadászat után azonnal megnéztem a mára szóló modelleket, és örömmel konstatáltam, hogy ma sincs kizárva a viharok kialakulása (bizonyos paraméterek kifejezetten kedvezőnek tűntek), bár az elég egyértelműen látszott, hogy szélnyírás hiányában szupercella nem várható.
A reggeli teendőim elintézése után délben felmentem a házunk tetejére (7 emeletes) és láttam, hogy a konvekció már megindult, bár akkor még nem tört túl magasra, de a növekvő gomolyok nagyon szépen mutattak az égen, pláne, hogy mammatust is sikerült lencsevégre kapni.
Fél órán belül azonban beindultak az események, a radarkép kivirult gyakorlatilag az egész országban, tőlem keleti irányban egyre több cella pattant ki, és volt, amely egyenesen felénk közeledett. Rotációnak semmi komoly nyoma nem volt, erre azért számítani lehetett, de lecsapókkal és heves esővel érkeztek meg az első cellák. Sikerült is egyet elkapni ilyen délidei körülmények között:
Végül kitisztult az idő, és egy ismerősömmel felsétáltunk a citadellára. Tőlünk délkeletre újabb cellák jelentek meg szép sorban fejlődő stádiumokban, de keletre, amerről az elmúlt 2 napban érkeztek a kecsegtető események, nem látszott semmiféle fejlődés. 7 óra körül elindultunk lefelé, nem egészen fél órával később viszont megpillantottuk azt, ami megkoronázta a mai napot; egy újabb, a naplemente fényeivel díszített csapadéksávot egy új cella alatt.
Ugyan annyi eszem volt, hogy fényképező legyen nálam, de annyi már nem, hogy állvány is, így az akkor még száraz kőkorlátról készültek a képek, egészen a zivatar érkezéséig, amit a Petőfi híd oldalán lévő, a lépcső útvonalába eső kis kőépítményben vészeltünk át. Mivel a zivatar erős kifutószéllel érkezett, állványom meg nem volt, jobb híján kézből próbálkoztam megörökíteni az eseményeket.
Sűrű lecsapózás közepette, heves esővel kísérve haladt át az esti vihar a fejünk felett. A citadellára visszatérve nyugat felé még lehetett látni a lecsapókat, de jó gyorsan haladt, és már elég messze volt tőlünk.
Az idei év első kifejezetten élvezetes viharos napját zártam, még egy kis szélnyírás kellett volna a teljes boldogsághoz. Mindenesetre most úgy gondolom, egész nyáron, minden nap „elviselném” ha viharral búcsúzna az este, a szezon még csak most kezdődik, mindenkinek sok sikert, és sikeres vadászatokat kívánok!
/A képek egy részét fotós oldalakra is feltöltöttem, így az indafotós, és a flickr albumomban is megtekinthetőek. Az a megtiszteltetés ért, hogy indafotóról még az indexre is kikerültek./
- zsuzzzs blogja
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Nagyon jó képek lettek, én
Nagyon jó képek lettek, én aznap délután fenn ültem a János-hegyen és egy Felvidékről érkező cellát nézegettem, szegény persze mire ideért legyengült - a pesti zivaztar idején talán metrón ülhettem...
Nagyon jó írás, gyönyörű
Nagyon jó írás, gyönyörű fotókkal. Nekem a 6. és a 7. a kedvencem, a 9. pedig csak simán hangulatos. :)
Gratulálok! :)
Pazar képek,
Pazar képek, gratulálok!
Látom, nem csak a ping-pong ütőt forgatod ügyesen! ;)
"Ugyan annyi eszem volt, hogy
"Ugyan annyi eszem volt, hogy fényképező legyen nálam, de annyi már nem, hogy állvány is"
Hehe, tavaly egyszer pont így jártam, sőt lehet, nem is egyszer :)
Tetszetős beszámoló! Köszönjük! :)
Gratulálok én is az első
Gratulálok én is az első blogbejegyzéshez! Nekem is elkészült az első. Várom a verifikációt! :)
Gratulálok az első blogodhoz!
Gratulálok az első blogodhoz! :)
Nagyon jó lett! :) Jó kis élménybeszámoló. :)